József Attila szavai - "Jó szóval oktasd, játszani is engedd..." - jelentették tanári pályám mottóját, s nyugdíjasként ennek szellemében nyitom meg honlapomat. Megálmodója én vagyok, technikai kivitelezője a fiam, mert a családi játékokat is kedvelem...

Nemcsak azokat várom ide, akik érettségire készülnek, hanem azokat is, akik szeretik az irodalmat: modern társalkodónőként ezt az érzést szeretném mindenkiben elmélyíteni. Hogy elemzésekkel indítok, ezt a diákok kedvéért teszem, de a későbbiek során igyekszem majd mindenféle háttér információval kiegészíteni az egészet. Azt szeretném, ha ez a honlap arra lenne példa, hogy az irodalom nemcsak több tonna megtanulandó anyaghalmaz, hanem életminta és játéktér is lehet.

Hiszen az irodalom mindig kiemelkedő szerepet játszott az ember életében. Műfajaiban azt kísérelte meg a művész, hogy saját eszközeivel válaszoljon a benne és a világban megszülető kérdésekre. Érzelmek, érzékenység, emelkedett lélek jellemzi az alkotókat, akik egyszersmind a mi kérdéseinkre is keresik a választ, a mi gondolatainkat fogalmazzák meg egyszeri és megismételhetetlen módon. Az általam készített írások csak minták, melyek alapján mindenki megírhatja a saját variációját. Erre kérek mindenkit: ne másolja le szolgaian a megoldásokat, próbálja meg azok alapján elkészíteni saját, csak rá jellemző dolgozatát. (Szívesen vállalkozom azok kijavítására is...) A feladatlapok az önellenőrzés eszközei, gyakorlás után senkinek nem jelenthet majd gondot az érettségi feladatok megoldása.

Persze, a műalkotások elemzése sohasem lehet öncélú. Miközben az egyes korok titkait kutatjuk, a művek bennünket is gondolkodásra késztetnek. Goethe szellemében művelhetjük ezt, aki szerint: "A műalkotás legmagasztosabb rendeltetése mindig az, hogy elmélkedésre indítson, és csak akkor lehet a szemlélő vagy olvasó számára kedves, ha kényszeríti őt arra, hogy saját észjárása szerint magyarázhassa meg azt, és mintegy kiegészítve újraalkossa..."

Martinák Jánosné (Enikő néni)